Blog
RSS
1  2  3  4  5  6  


Pintér Béla - Hazahoztál

2014-06-15


Pintér Béla új albumának címadó dala teljes hosszúságában.

Bibliajárat 3

2014-06-11


Pünkösd

2014-06-05


Az Úr Jézus Krisztus szenvedése, halála és feltámadása után 50 nappal ünnepli a keresztyénség Pünkösdöt, a Szentlélek kitöltetésének és az első Újszövetségi gyülekezet megalakulásának az ünnepét.

pentecosti-kosmos.jpg

Olyan titokzatos ünnepe ez a keresztyénségnek, amit a ma embere alig ismer. A tanítványok sem tudták azt, hogy mi is jön el, mire is várakoznak ők ott, annak a Jeruzsálemi háznak az emeleti termében. De addig is olvasták az Ószövetségi Szent Írásokat, kutatták azokban a próféciákat erre az időre vonatkozóan és imádkoztak. Ilyen próféciák szóltak erről a napról:

„Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. ...A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja. De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az ÚR nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az ÚR ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az ÚR.” (Jóel 3,1 és 3,4-5)

Azok az emberek majd’ 2000 évvel ezelőtt tudták, hogy aktuálisan nekik szól, rájuk vonatkozik ez a prófécia. Csak még azt nem értették, hogyan teljesedik be rajtuk.

Ma már tudhatjuk, hogyan teljesedett be ez a tanítványokon: Isten Szentlelke rájuk áradt és betöltötte őket. Isten fenséges dolgairól beszéltek azoknak az embereknek, akik akkor Jeruzsálemben voltak – azon az izraelita aratási ünnepen -, és akik mind a saját nyelvükön értették az apostolokat! A názáreti Jézust akkor háromezren fogadták el Messiásnak, önmagukat pedig bűnös és elveszett emberekként látták! Ilyen volt az első Pünkösd.

És ma? Ma csak megemlékezünk Isten Szentlelkének a kitöltetésére? Avagy, ma is élő, eleven valóság Isten Szentlelkének munkája az életünkben? Valaki által cselekszik itt közöttünk – bennünk Isten?! Milyen jó, amikor ennek valósága van az életünkben, amikor látjuk azt, hogy kicsoda Jézus, és hogyan áldozta fel önmagát a mi bűneinkért! De nemcsak ezt látjuk, hanem azt is, hogy Őbenne megbocsátott nekünk Isten, és örök élettel ajándékozott meg!

Legyen helyünk Isten megváltott népe között, és éljünk Istenünk örömére!

Áldott pünkösdi ünnepet kívánok!

Forrás: www.baptist.hu

Mi történt áldozócsütörtökön?

2014-05-29


Mi történt áldozócsütörtökön...

...ami miatt a hitvalló keresztyénség fontosnak tartotta és tartja ma is e napnak ünneplését? 

Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan magukat keresztyénnek valló emberekkel, akik zavarba jönnek, ha megkérdezik tőlük, minek az ünnepe áldozócsütörtök. Az ősegyház ezt a napot úgy nevezte: ascensio Domini (az Úr felemeltetése), német nyelven: Himmelfahrt (mennybemenetel), angol nyelven: Holy Thursday (szent csütörtök), amely elnevezésekből valamelyest lehet következtetni arra, hogy mi is történt egykor azon a napon. A magyar „áldozócsütörtök” elnevezés viszont semmit nem árul el – éppúgy, mint például a húsvét – arról a hívő keresztyének számára olyan fontos és hiterősítő, biztató eseményről, ami egykor azon a napon történt, amikor  Krisztus 40 nappal feltámadása után felemeltetett a mennybe. (Az áldozócsütörtök elnevezés a középkori magyar római katolikus egyházban terjedt el, mint a húsvét utáni szentáldozás utolsó napjának a neve.)

De hát mi is történt azon a napon, ami miatt a hitvalló keresztyénség fontosnak tartotta és tartja ma is e napnak ünneplését?
Először is, az a nap az ószövetségi próféciák beteljesülése volt.

Az Újszövetség szerint amikor a feltámadott Krisztus tanítványai szeme láttára felemeltetett a mennybe, ószövetségi prófécia teljesedett be: Zsolt. 68,19. Zsolt 110,1-2.  Isten a megváltást tökéletesen befejező, megfeszített és feltámadott Krisztust felemelte a dicsőségbe. Minden úgy történt, ahogy azt Isten a Messiásról előre kijelentette prófétái által. Mert Isten nem improvizál, nem „ígérget”, hanem itt a földön is mindennek az Ő megváltó terve szerint kell történnie. Ezért mi is még be nem teljesedett ígéreteinek beteljesülésére biztosan számíthatunk. 

Jézus dicsőségbe öltözve vonult be a mennybe

Míg karácsonykor ártatlan kisdedként érkezett a földre, akinek többször is menekülnie kellett, akit lehetett elárulni, kigúnyolni, megkorbácsolni és megfeszíteni, addig feltámadása után minden megváltozott. A feltámadás hajnalán lehulltak testéről a halál kötelei, majd 40 nap múlva tanítványai szeme láttára felemeltetett a mennybe. Előtte tanítványaitól elbúcsúzott, elmondta nekik, hogy hova megy.

Mennyei, dicsőséges bevonulását emberi szem nem láthatta, de hogy mi történt akkor, a számunkra ma még láthatatlan világban, a Szentlélek tudtunkra adta az efézusbeliekhez írt levélben: „Felment a magasságba, (hadi) foglyokat vitt magával, ajándékot adott az embereknek.” (Ef. 4,8) Lásd még: Kolossé 2,15. A Szentlélek tehát azt jelentette ki, hogy Jézus mint hadvezér az ellenség legyőzése után angyali seregek szeme láttára bevonult a mennybe. Ugyanakkor hadifogolyként vonuló démonok hada jelezte Jézus kozmikus győzelmét a Sátán és hadai felett.

De Jézus ezen a diadalúton mást is vitt magában, s ez győzelmének legértékesebb része volt. Vitte magában a választottak, a megváltottak sokaságát: „(Minket...) együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, a Krisztusban” (Ef. 2,6). A Jézus mennybemenetele napján tehát velünk – akik még akkor nem is éltünk - történt valami csodálatos dolog, ami ma még hitünknek drága kincse, vitt bennünket is a mennybe.


Joachim Suchhart: 
Himmelfahrt Christi

 

Hova ment Jézus?

Sokan kérdezik, tulajdonképpen hova ment Jézus. Valahova az űrbe? Átváltozott valamiféle energiává? Megfoghatatlan, láthatatlan, anyag nélküli istenséggé változott volna? Milyen jó, hogy a Szentlélek a Bibliában egyértelmű és világos választ ad erre a kérdésre is, amikor azt mondja: „Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképen jön el, amiképen láttátok őt felmenni a mennybe.” (Acs 1,11) A válasz tehát világos, Jézus a mennybe ment. A Biblia szerint a menny az a hely, ahol Krisztus feltámadott testben „ül az Atya jobbján”. Ma is ott van, és onnan jön el majd ítélni élők és holtak felett. A menny tehát olyan hely, ahova Jézus elment, hogy helyet (toposz) készítsen övéinek. A Krisztusban hívők tehát hiszik-tudják, hogy hova mennek a biológiai halál, illetve a test feltámadása után. Nem a levegőben lebegnek, nem a felhőkről figyelik a földet, hanem oda mennek, ahol Krisztus van, aki helyet készített nekik! Jézus mennybemenetele ezt a boldogító hitet is erősíti bennünk.

Szokták kérdezni, hogy ha Jézus test szerint a mennyben van, hogyan értsük azt, hogy velünk marad a világ végezetéig? A Heidelbergi Káté így válaszol erre a kérdésre: „Krisztus valóságos ember és valóságos Isten. Emberi természete szerint nincs többé e földön, de istenségére, fenségére, kegyelmére és Lelkére nézve soha nem távozik el tőlünk.” (HK 47.) A Biblia sehol nem igazolja azt az elképzelést, hogy Jézus, mennybemenetele után, akár valamilyen élettelen anyagban, akár élő hívőkben, vagy éppen egy szent emberben, esetleg valamilyen ún. szentségben, testi alakban jelen lenne! A testet öltött, mennyei Krisztussal mi csak a Szentlélek által munkált hit által lehetünk kapcsolatban.

 

 Mit csinál Jézus a mennyben?

Megérkezése után tíz nappal elküldte a Szentlelket, ahogy azt megígérte búcsúbeszédében. A Szentlélek volt azoknak a gazdag ajándékoknak forrása, akin keresztül „ajándékot adott az embereknek”, az egyháznak, Amikor Krisztus az Atya jobbjára ült, megkezdte kozmikus uralkodását, míg ellenségei lábai alá nem vettetnek (Zsoltárok 110, 1-2). Ezt az uralkodást már senki nem tudja megakadályozni, késleltetni, meghiúsítani. Amikor uralkodásának ez a mennyei szakasza letelik, visszajön majd ítélni élőket és holtakat.

Krisztus mennybemenetelének hiterősítő üzenete van a földön küzdő egyház számára is. Sok bibliai ige erősíti azt az üzenetet, hogy az egyház Ura mint mennyei Főpap közbenjár az övéiért: Zsid 4,15.  Hisz a földön küzdő egyház népét sokféle erőtlenség, kísértés és bűn gyengíti, ezért szükségünk van arra, hogy a mennyei Főpap Krisztus szüntelen közbenjárjon érettünk, mert lehetetlen, hogy azok közül, akiket Ő kiválasztott az üdvösségre, egy is elvesszen.

Ugyanakkor mint Király kormányozza a világtörténelem eseményeit, és védelmezi, vezeti az Ő népét, amely itt a földön ezer veszély között vándorol. Kálvin így ír erről: „Ez volt a legfenségesebb győzelmi bevonulás, melyet Isten készített, amikor Krisztus, legyőzve a bűnt, legyőzve a halált, a Sátánt megfutamítva, megdicsőülve az egekbe emeltetett, hogy az Ő egyházát, mint egy dicsőséggel megkoronázott Király kormányozza.” Ennek a kormányzásnak célja az ő népének, az egyháznak a mennyei dicsőségbe juttatása.

Áldozócsütörtökön tehát az egyház dicsőséges jövőjét ünnepli!

 
Dr. Sípos Ete Álmos

 

 

 

 

 

Forrás: www.baptist.hu

Felmentve - Horváth Karcsi

2014-05-25


"Ő orvosság azok számára akik befogadják Őt."

Bibliajárat 2

2014-05-20


Pintér Béla - Hazahoztál (jubileumi album)

2014-05-04


Megjelent Pintér Béla legújabb albuma - Hazahoztál - címmel, 10 új dallal.

20 éve a pályán, 30 lemezzel a háta mögött, 40 évesen.
Ezt a hármas jubileumot ünnepli ezzel a CD-vel a népszerű előadó.

Hallgass bele a lemezbe a képre kattintva!

Bibliajárat 1

2014-04-21


Pontosan mit ünneplünk húsvétkor?

2014-04-14


Jézus Krisztus feltámadt! Az ő feltámadásának ténye teljesen elkülöníti a kereszténységet minden más vallástól vagy hittől. Egyetlen más vallás sem mondhatja, hogy alapítójának sírja üres!

Pontosan mit ünneplünk húsvétkor?

Először és legfőképp Krisztust ünnepeljük. Neki akarunk kedveskedni vele. Azért, amit nagypénteken tett, azután azért, amit húsvét napján tett vele a Mennyei Atya! Nagypénteken Jézus dicsőítette meg az Atyát azzal, hogy engedelmes volt neki, húsvét hajnalán az Örökkévaló dicsőítette meg a Fiú Istent azzal, hogy feltámasztotta őt a halálból. Először is ezért ünnepeljük meg az Isten ünnepét, az Isten örömére. Tisztelegjünk hát Jézus Krisztus előtt! Azután mi megváltottak megünnepeljük a húsvétot magunk miatt is, mert Jézus nagypénteken személyesen minket is kiszabadított a halálból, és a feltámadása révén alapot adott a hitünknek a saját feltámadásunkra nézve. Örömmel ünnepeljük közös megmenekülésünket!

Lehet-e akadálya, hogy így ünnepeljük Jézust?

Akadályként leginkább a hitetlenség lehet bennünk. Jézus halála a legszélesebb nyilvánosság előtt megy végbe, ezzel szemben magának a feltámadás eseményének, a feltámadás pillanatainak nincs egyetlen tanúja sem. Az egyetlen, amit emberileg látni lehet: az üres sír. Maga a feltámadás olyan isteni titok tehát, mint a világ teremtése. A feltámadás ténye nem tapasztalati valóság, hanem az asszonyokhoz szóló angyal igehirdetésének tartalma, amely Jézus ígéretére hivatkozik, és ezt pecsételi meg. Látni csak az üres sírt lehet, ahol feküdt a Feltámadott.

Tenni pedig csak azt lehet, hogy a mennyei szózatot meghallott ember hisz. A hit pedig nem maradhat tétlen: az asszonyoknak el kell indulniuk és tovább kell adniuk az angyal szavait. El is indulnak az engedelmesség útján: eközben lép eléjük a feltámadott Úr, és megismétli az angyal felszólítását: „Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.”

Milyen áldásokat hozott nekünk Jézus feltámadása?

1. A feltámadás (feltámasztás!) mutatja, hogy Krisztus megváltói munkáját Isten elfogadta. Biztosak lehetünk, hogy elfogadta Krisztus helyettesítő halálát, mivel feltámasztotta őt a halálból.

2. A feltámadás megerősíti Urunk istenségét. Pál azt mondja a Róm 1,4-ben: „a Szentlélek szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult.”

3. Feltámadása folytán Krisztus főpapunk lett, aki Isten jelenlétében van (Zsid 9,24). Esedezik értünk (Róm 8,34), ő az uralkodónk a mennyei birodalomban (Ef 1,20–22), a közbenjárónk (1Tim 2,5) és szószólónk vagy ügyvédünk (1Jn 2,1).

4. A feltámadás Isten nagy hatalmát mutatja a számunkra biztosított megváltásban. Biztosak lehetünk abban, hogy megadja a szükséges erőt arra, hogy hatékonyan éljünk és szolgáljuk őt.

5. A feltámadás a garanciánk arra, hogy aki Krisztusban hal meg, az fel fog támadni a halálból (Jn 5,28; 6,40; Róm 8,11; 1Kor 15,20–23; 1Thessz 4,14). A húsvét teljesen új megvilágításba helyezi Jézus életét. Az, hogy megölték Jézust, mondja egy amerikai teológus, olyan, mintha egy pitypangot azzal akarna valaki megsemmisíteni, hogy ráfúj. De ekkor csupán pont azt teszi, ami e kis növény számára az életet jelenti: szétszórja magjait a világba.

A húsvétról azért hallunk ma, mert ennek ígérethírét megőrizték és tovább adták az asszonyok, a tanítványok és mindenki, aki csak hitt Jézusban. A magokat szétszórták, és újabb hívő élet csírázott ki belőlük! Tegyünk így! „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5,14) És ha felébredünk és felragyog számunkra is Krisztus, vigyük örömmel a jó hírt szerte a világba! Ő feltámadt! Ő valóban él!

Forrás: www.baptist.hu

1  2  3  4  5  6  

Isten üzenete egy bűvész tolmácsolásában

2018-04-06 00:00


2018. április 15. 17.00, Szombathely

Baptista Magazin 2018. január

2018-01-19 00:00


A hónap témája 2017. január: Az önzetlen segítő

2017-01-13 00:00


Valami új született

2017-01-02 00:00


2017 a reformáció emlékéve!

www.baptistakoszeg.hu