Pontosan mit ünneplünk húsvétkor?

Jézus Krisztus feltámadt! Az ő feltámadásának ténye teljesen elkülöníti a kereszténységet minden más vallástól vagy hittől. Egyetlen más vallás sem mondhatja, hogy alapítójának sírja üres!

Pontosan mit ünneplünk húsvétkor?

Először és legfőképp Krisztust ünnepeljük. Neki akarunk kedveskedni vele. Azért, amit nagypénteken tett, azután azért, amit húsvét napján tett vele a Mennyei Atya! Nagypénteken Jézus dicsőítette meg az Atyát azzal, hogy engedelmes volt neki, húsvét hajnalán az Örökkévaló dicsőítette meg a Fiú Istent azzal, hogy feltámasztotta őt a halálból. Először is ezért ünnepeljük meg az Isten ünnepét, az Isten örömére. Tisztelegjünk hát Jézus Krisztus előtt! Azután mi megváltottak megünnepeljük a húsvétot magunk miatt is, mert Jézus nagypénteken személyesen minket is kiszabadított a halálból, és a feltámadása révén alapot adott a hitünknek a saját feltámadásunkra nézve. Örömmel ünnepeljük közös megmenekülésünket!

Lehet-e akadálya, hogy így ünnepeljük Jézust?

Akadályként leginkább a hitetlenség lehet bennünk. Jézus halála a legszélesebb nyilvánosság előtt megy végbe, ezzel szemben magának a feltámadás eseményének, a feltámadás pillanatainak nincs egyetlen tanúja sem. Az egyetlen, amit emberileg látni lehet: az üres sír. Maga a feltámadás olyan isteni titok tehát, mint a világ teremtése. A feltámadás ténye nem tapasztalati valóság, hanem az asszonyokhoz szóló angyal igehirdetésének tartalma, amely Jézus ígéretére hivatkozik, és ezt pecsételi meg. Látni csak az üres sírt lehet, ahol feküdt a Feltámadott.

Tenni pedig csak azt lehet, hogy a mennyei szózatot meghallott ember hisz. A hit pedig nem maradhat tétlen: az asszonyoknak el kell indulniuk és tovább kell adniuk az angyal szavait. El is indulnak az engedelmesség útján: eközben lép eléjük a feltámadott Úr, és megismétli az angyal felszólítását: „Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.”

Milyen áldásokat hozott nekünk Jézus feltámadása?

1. A feltámadás (feltámasztás!) mutatja, hogy Krisztus megváltói munkáját Isten elfogadta. Biztosak lehetünk, hogy elfogadta Krisztus helyettesítő halálát, mivel feltámasztotta őt a halálból.

2. A feltámadás megerősíti Urunk istenségét. Pál azt mondja a Róm 1,4-ben: „a Szentlélek szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult.”

3. Feltámadása folytán Krisztus főpapunk lett, aki Isten jelenlétében van (Zsid 9,24). Esedezik értünk (Róm 8,34), ő az uralkodónk a mennyei birodalomban (Ef 1,20–22), a közbenjárónk (1Tim 2,5) és szószólónk vagy ügyvédünk (1Jn 2,1).

4. A feltámadás Isten nagy hatalmát mutatja a számunkra biztosított megváltásban. Biztosak lehetünk abban, hogy megadja a szükséges erőt arra, hogy hatékonyan éljünk és szolgáljuk őt.

5. A feltámadás a garanciánk arra, hogy aki Krisztusban hal meg, az fel fog támadni a halálból (Jn 5,28; 6,40; Róm 8,11; 1Kor 15,20–23; 1Thessz 4,14). A húsvét teljesen új megvilágításba helyezi Jézus életét. Az, hogy megölték Jézust, mondja egy amerikai teológus, olyan, mintha egy pitypangot azzal akarna valaki megsemmisíteni, hogy ráfúj. De ekkor csupán pont azt teszi, ami e kis növény számára az életet jelenti: szétszórja magjait a világba.

A húsvétról azért hallunk ma, mert ennek ígérethírét megőrizték és tovább adták az asszonyok, a tanítványok és mindenki, aki csak hitt Jézusban. A magokat szétszórták, és újabb hívő élet csírázott ki belőlük! Tegyünk így! „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5,14) És ha felébredünk és felragyog számunkra is Krisztus, vigyük örömmel a jó hírt szerte a világba! Ő feltámadt! Ő valóban él!

Forrás: www.baptist.hu